Az Aszpartam az egyik legelterjedtebb helyettesítő édesítőszer. Édesítőereje 200x-osa a cukornak (szacharóz). Ízvilágát tekintve a cukorhoz hasonló, ugyanakkor nem okoz fogszuvasodást, nem toxikus. A termék elsősorban élelmiszeripari felhasználásra alkalmas. Az Aszpartamtól nem kellene tartani, inkább kihasználni a kedvező tulajdonságait, legyen szó csökkentett energiatartalmú ételek készítéséről, vagy diétás okokról, amikor nem használható a szacharóz (répacukor). 100 g Aszpartam = 1600 kJ (1 tabletta = 1,3 – 1,5 kJ, típustól függően).
Az Aszpartam biztonságával kapcsolatos viták az édesítőszer 1984-es használatának kezdetével indultak meg. Miután időről időre újabb nyilatkozatok jelennek meg e édesítőszer biztonságosságával kapcsolatban, egy kicsit részletesebb foglalkozunk a témával, és megpróbálunk minden olyan tényt megmutatni, melyek valós bizonyítékokon és a legújabb tudományos kísérleten alapulnak.
Leggyakoribb hangsúlyozott érv, hogy (adott feltételek mellet) aszpartil-fenilalaninná és metanollá alakulhat. Más szóval, ez egy lehetséges rizikó metilalkohol-mérgezésre. Ez az állítás ugyanakkor nem alátámasztott. Az Aszpartam egyszeri általános mennyiségű fogyasztása esetén ugyanis max. 30 mg metilalkohol képződhet, míg a fiziológiás mennyiség, mely az emberi szervezetben a emésztési folyamatok során kialakul, elérheti a 300-600 mg-ot is. Egyértelmű tehát, hogy a metilalkohol 30 mg-al történő növekedése a szervezetben nem okozhat semmiféle károsodást. Köztudott, hogy kb. 1 kg alma elfogyasztásával a szervezetben 1,4 – 1,9 g metilalkohol képződhet. Egyes helyeken olvasható, hogy az Aszpartam egy másik méreg képződését eredményezi a szervezetben, a formaldehidét. Különböző tanulmányok alapján egy egészséges ember vérében ismételten megtalálható, ezért nem reális ezen nyomokban fellelhető formaldehided méregnek tekinteni.
Ugyanakkor igaz, hogy károsodást okozhat a szervezetben egyes anyagok túlzott fogyasztása, melyek kis mértékben teljesen veszélytelenek (pl. só). Ugyanez elmondható az Aszpartamról is. A fenilalanin aminosavat, mely az Aszpartam összetevője, neurotoxinnak jelölik. Ez azonban csak azon személyek esetén érdekes, akik veleszületett fenilketonuriában szenvednek. Egészséges személyeknél ez idáig egyszer sem bizonyították, hogy egy esetlegesen megnövekedett fenilalanin szint agykárosodáshoz vezethet.
Az utóbbi időben napvilágra került néhány vélemény az Aszpartam karcinogén (rákkeltő) hatásával kapcsolatban. Ez az állítás azonban nem lett semmiféle epidemiológiai vizsgálattal alátámasztva. Az Aszpartam esetében is megállapításra került egy maximálisan elfogyasztható napi mennyiség (ADI), melynek napi elfogyasztása mellett garantált annak veszélytelensége (40 mg / kg testsúly). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 70 kg tömegű egyén naponta 2,8 g Aszpartamot fogyaszthat. Ennek édesítőerejét figyelembe véve (mely 200x magasabb, mint a cukoré) ez naponta kb. 550 g cukornak, vagy 100 db kockacukornak felel meg, 24 óra alatt. Összehasonlításképp, amennyiben valaki naponta 550g cukrot fogyasztana el, pár év alatt súlyos egészségügyi problémákkal, elhízással nézne szembe.
Csak rajtunk múlik, hogy az elérhető információkat tanulmányozzuk, és ezek segítségével egyéni véleményt alakítsunk ki. Az egészséges életmód részét kellene, hogy képezze a változatos étrend és az egyensúly, és vélhetőleg mindenki egyetért azzal, hogy a túlzott fogyasztás minden termék esetén káros – legyen szó cukorról, zsírról, sóról, alkoholról… vagy Aszpartamról.
Copyright AG FOODS Group, a. s.
Košíkov 72, 595 01 Velká Bíteš
Czech republic EU
Oldaltérkép
